A passzív ház a jövő, csak nem olcsó!

Az energiahatékonyságról tartott konferenciát kedden a Német-Román Gazdasági Egyesület.

A Svábház konferenciatermében a téma jelentős szakembereinek részvételével tartotta meg az energiahatékonyságról, annak fontosságáról szóló konferenciáját a Német-Román Gazdasági Egyesület. Az egybegyűlteket Markos Tibor, a szervező egyesület, illetve a Kisiparosok Kamarájának alelnöke köszöntötte.

Jurca Constantin, az energiahatékonyság népszerűsítésével foglalkozó Zepher klaszter vezetője, a passzív házakról tartott előadást, egy igen különös és csábító jövőképet festve elénk. Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a passzív házaknak a fűtése-hűtése gyakorlatiag szinte semmibe se kerül, az emberek kerékpárral járnak, a gyümölcsöket pedig a maguk kertjében termelik meg... Kevés energia felhasználására lenne szükség, a háztartások jóval kevesebbet költenének erre, így sok pénz maradna másra.

A passzív ház célja, hogy csökkentse az energiafelhasználást és egy nagyon egészséges és kellemes légkört biztosítson a benne élőknek - derült ki Jura előadásából. A passzívház-technológiának öt elve van: a szigetelés, a tökéletes ablakok, hőhídmentesség, légtömörség és hővisszanyerő szellőztetés. Legutóbbi hangzik talán a legérdekesebbnek, hiszen az épület nem az ablak kinyitásával szellőzik, hiszen ilyenkor a meleg is elhagyja a lakást, hanem egy két csőhálózatból álló rendszer szellőzteti a lakást. Érdekes dolog a hőhídmentesség is. Gondolná az ember, hogy a betonelemből készült erkély miatt hatalmas lehet a hőveszteség?

Kiderült, hogy Nagyváradon már készült terv egy beton tömbház passzív házzá való alakítására. Elképesztő, de a felújítás-átalakítást követően a hőenergiahasználat 93 százalékkal csökkenne! A hűtési energiaszükséglet pedig nullára!

A passzív házzá való alakítás viszont nem olcsó, a lakás árának a 60-80, de akár 100 százalékába is kerülhet az átalakítás. Sokba kerül a hővisszanyerő szellőztetés-rendszer, a falak szigetelésére az átlagos szigetelés dupláját helyezik el, a nyílászárók is rendhagyó, többcellás termopán ablakok.

Nagy-Bege Zoltán a Román Energiahivatal képviseletében beszélt a megújuló energiák kapcsán. Mint kiderült, ez Romániában a legnagyobbrészt a szélenergia felhasználását jelenti, aztán következnek a napelem-parkok, majd a vízierőművek és a biomassza ilyen célú felhasználása.

Jó tudni, hogy ez év végéig lehet támogatást igénybe venni megújuló energia előállítása kapcsán. 2011 óta 7 milliárd euró értékű beruházás történt a megújuló energiaforrások terén, ami szinte 5 ezer megawattnyi telepített tejesítményt jelent.